Angyalkúti szórvány: az egyház köré szerveződik a magyarság

Az Arad megyei Angyalkút mai nevét a település területén ásott öt kút egyike fölé emelt, angyalt ábrázoló kőszoborról kapta, de csak a német lakosság 18. századi beköltözése után nevezték így a középkortól még Kisfalud néven ismert helységet. A második világháború után több mint 160 sváb lakosát hurcolták a szovjetunióbeli munkatáborokba, sokan nem is tértek haza a lágerekből. Az 1960-as években kezdődött meg a német ajkú lakosság kitelepítése a kommunista Romániából, az üresen hagyott házaikba főként románokat költöztettek Bihar, Máramaros és Beszterce-Naszód megyéből, de ha elszórtan is, jöttek magyarok Szatmárból, ám főként a Szilágyságból. Többségük református vallású volt, és hamar megalapították saját kis szórványgyülekezetüket, amelyet Pataky Lehel Zsolt keresett fel.