Húsz éve áll ismét köztéren az aradi Szabadság-szobor

Húsz évvel ezelőtt ezen a napon, 2004. április 25-én állították fel újra Aradon a Szabadság-szobrot, a magyar honvédsereg 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 főtisztjének az emlékművét. Az első világháborút követően Aradot Romániához csatolták, a román kultúrpolitika pedig száműzte a magyar emlékjeleket, így Zala György monumentális alkotását is hosszú évtizedekre elzárták a tekintetek elől. 1925-ben lebontották a kompozíciót, az allegorikus szoboralakokat pedig először különböző raktárakba, majd a laktanyaként szolgáló várba vitték. 74 év után szabadult ki a várfogságból, de további öt esztendőt kellett várni, míg hosszas tárgyalások, alkudozások, akadékoskodások után és kompromisszumok árán ismét felavathatták köztéren a műalkotást. Az aradi Szabadság-szobor a Kárpát-medencei magyarság egyik zarándokhelyévé vált. A szoborállítás 20. évfordulója alkalmából Pataky Lehel Zsolt arra kérte Király Andrást, a Szabadság-szobor Egyesület elnökét, a megyei RMDSZ akkori elnökét és parlamenti képviselőjét, hogy elevenítse fel a szoborállítás körülményeit, idézze fel az akkori közhangulatot, s mesélje el, miként valósulhatott meg az aradi magyarság egyik legfőbb álma, a Szabadság-szobor újbóli felavatása. (Borítókép: A szabadság-szobor avatása 2004. április 25-én | Forrás: Király András Facebook-oldala)