Húsvéti vérvádak Trentói Simontól Tiszaeszlárig: botránykönyv az ősi perről - Hetek Univerzum

Benke László: Vérvádbotrány, Hetek. 2007. február 23. https://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200702/vervadbotrany A húsvéttal kapcsolatos viták a múltban többször vezettek véres erőszakhoz, különösen visszatérő jelenség volt a vérváddal – vagyis gyermekek meggyilkolásával és vérük rituális célokra való felhasználásával – való gyanúsítás ártatlan közösségek vagy egyének ellen. A legismertebb per a 15. században zajlott, amikor zsidók egy csoportját azzal vádolták, hogy meggyilkoltak egy fiatal fiút, akit később Trentói Simon néven ismertek, és vérét páska-ünnepi szertartásokhoz használták fel. A vádlottakat megkínozták, mire ők bevallották a fiú megölését, akit a katolikusok egészen az 1960-as évekig nem hivatalosan szentként tiszteltek. Noha több pápa is (első ízben 1247-ben IV. Ince) alaptalannak és abszurdnak nyilvánította a vérvádak legendáját, és számos püspök is akadt, aki megvédte az oltalma alá tartozó zsidókat, a katolikus egyház mégsem állt ki teljes tekintélyével az üldözöttek mellett. A Szentszék csak 1965-ben utasította el hivatalosan a vérvádat, és ekkor tiltotta be a trentói pert követően szentté avatott Simon ünneplését is. Időközben azonban más országokban is megismétlődtek hasonló perek. Az első ismert magyar vérvád a nagyszombati volt, 1494-ben, amelynek vádlottjai máglyán végezték. Nem minden vádaskodás követelt áldozatokat: például a 17. század eleji budai, az 1791-es péri és csengeri ügyek vádlottjait felmentették, de így történt a magyar történelem legismertebb vérvádjában, a tiszaeszláriban is (1882). Ha még nem tetted, iratkozz fel a csatornánkra, és mondd el kommentben a véleményed. Kövess bennünket: Facebookon: https://www.facebook.com/hetek Instagramon: https://www.instagram.com/hetek.hu/ Soundcloudon: https://soundcloud.com/hetek-magazin/ és online is: https://www.hetek.hu