Lucifer forradalmárai: Saul Alinsky, Gene Sharp és a trágár tüntetések | Hetek Originals

A Hetek Originals mai vendége Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Két nagyon aktuális tanulmányt publikált az elmúlt hetekben a Látószög blogon a 21. századi bársonyos államcsínyekről, és ennek a magyarországi adaptációról, amelynek egy legutóbbi felvonását éppen most láthattuk az október 23-ai ünnepen. A cikkekre mutató linkeket hallgatóink megtalálják videónk leírásában. Az első írás címe Puccsvírus, és azzal az állítással kezdődik, hogy „a 21. századi bársonyos államcsínyek a világjárvány korában virálisan terjednek, szuperterjesztőiket pedig politikai laboratóriumban állítják elő.” Hogyan lehet értelmezni a vírushasonlat ebben a közéleti-politikai vonatkozásban? A tanulmányában három jellemzőt említ, ami egyaránt jellemző a színes forradalmakra és a vírusokra: a nagyon gyors, virális terjedés, a destabilizálás, és a gyors mutálódás. De mi teremti meg ehhez a közeget, hol van – a hasonlatnál maradva – a globális forradalmi hullám „Wuhanja”, kiinduló pontja, ahonnan az az egész ránk szabadult? Ha a térképet nézzük, hogy hol törtek ki az ezredforduló környéke óta ilyen társadalmi felfordulást, destabilizációt kiváltó forradalmak, akkor két térséget lehet kiemelten látni. Az egyik a korábban a szovjet érdekszférába tartozó országok, Kelet-Európában és Ázsiában, a másik a tágabb értelemben vett Közel-Kelet és arab világ. Miért ez a két térség lett a célpont azok számára, akik a forradalmak terjesztésén fáradoznak? Ma sokat beszélnek arról, hogy az Egyesült Államok egyfajta közvetett, mások által vívott háborút visel Oroszország ellen Ukrajnában. De az ön tanulmányból úgy tűnik, hogy Amerika a forradalmakat is hasonló módon, különböző külső csatornákon és szereplőkön át szervezi. Ki és hogyan fogalmazta meg a proxy forradalmak módszertanát? 2016-ban az amerikai elnökválasztási kampány egyik botránya volt, amikor a republikánus jelölőgyűlés egyik szónoka, Ben Carson kijelentette: Hillary Clinton egyik „hőse és mentora” Saul Alinsky volt, egy olyan tudós, aki Lucifernek ajánlotta élete főművét. Az amerikai médiában többen igyekeztek nevetségessé tenni Carsont, aki egyébként civilben az egyik legismertebb amerikai agysebész, butasággal így aligha vádolható. Emlékszem, akkor mi is utánanéztünk, mire is gondolhatott Carson, és kiderült, hogy igaza volt. Alinksy az 1971-ben megjelent Rules for Radicals (Radikálisok szabálykönyve) című művét, mások mellett, valóban Lucifernek ajánlotta, ezekkel a szavakkal: „Ne felejtsük el legalább futólag elismerésünket kifejezni a legelső radikális iránt. Annak a személynek, aki minden legendánk, mítoszunk és a történelmünk szerint (és ki tudja, hogy hol végződik a mitológia és hol a történelem – vagy azt, hogy melyik melyik), az ember által ismert legelsőként lázadt fel a hatalmon lévők ellen, és ezt olyan hatékonyan tette, hogy királyságot is szerzett magának – Lucifernek.” Miért lehetett vonzó példakép Akinskynek a lázadás és a felforgatás ősatyja? Miért lényeges pont a destabilizáció ezekben a proxy forradalmakban? Ha még nem tetted, iratkozz fel a csatornánkra, és mondd el kommentben a véleményed. Kövess bennünket: Facebookon: https://www.facebook.com/hetek Instagramon: https://www.instagram.com/hetek.hu/ Soundcloudon: https://soundcloud.com/hetek-magazin/ és online is: https://www.hetek.hu